Where's silence, there's peace, where's peace, there's freedom, with freedom comes silence.

2009. május 24., vasárnap

Mesekönyv

Hiszek a mesékben. A csodákban, a varázslatban. Az életben és a szerelemben is hiszek. És hálás vagyok érte. Hiszek benne, hogy valaki vigyáz rám és abban is, hogy ha úgy élek, ahogy élnem kell, akkor egyszer én is találok valakit. Aki érti mindezt.

Volt, hogy ezen a hiten kívül semmim sem maradt. És túléltem. Lehet, csak felfújom az egészet, de ezek nagy dolgok, és én igenis büszke vagyok rájuk. Naiv is vagyok. Mert megpróbálom hinni, hogy lesz, hogy van, aki nem fog bántani azért, mert megmutatom neki magam. Aki engem lát.

A világ, az én világom gyönyörű és én szeretek benne élni akkor is, ha néha rettentően fáj. Mondhatnám, hogy olyan vagyok, mint egy főnix, de fenét. A főnix csak egyszer éled újjá. Legyen inkább keljfeljancsi. Oké, néha kicsit fáziskésik a szisztem és egészen sokáig vagyok eldőlve, de azért még működőképes, és ez a lényeg. Mindig felkelek, mert hiszem, hogy érdemes őrizni, amit kaptam. :)

1 megjegyzés:

gyerekember írta...

Szeretem benned, hogy mindig felkelsz. És azt is, hogy ezt tudod magadról.