Where's silence, there's peace, where's peace, there's freedom, with freedom comes silence.

2007. április 29., vasárnap

Annyi minden, hogy felére sem emlékszem

Szerdán nem sok esemény volt, ha jól emlékszem, ha sok volt, akkor lemaradtatok. Vettem megint két könyvet, a változatosság kedvéért antikváriumban. Az egyik címe : Elefántok, a másik: Hogyan lettem állatkerti állatorvos.

Csütörtök. No, ez méginkább homályba vész. Pont.

Lehet, hogy a szerdai események pénteken történtek. :P Ide nem írom most be, hogy kezd elmenni az eszem, nem fogok emiatt kétségbe esni, nem csak én vagyok tisztában azzal, hogy valahol rég elhagytam.

Hümm, a szombatról már vannak információim. :D Míting Wdokkal, akit mellesleg imádok. Csináltunk magunknak király kis pizzát, aztán elszáguldottunk röpizni, amiből aztán bézból lett. :P Jól éreztem magam. Labda elgurul, spánielek meglátja, odarohan. Rohanok én is persze, ő gyorsabb. Nyitja a száját, anya rászól, hogy nem veheti fel. Kutyu visszarohan anyuhoz, és legalább tíz percig ugatja, amiért nem lett övé a labda. Mókás volt. :P Aztán hazafelé a villamoson beépült a gerincembe valami cső. Az volt a napom fénypontja... Este tor, családias hangulatban. :)

Ma, vasárnap pedig hazaút. Idióta bkv ellenőrök hordája, három óra döcögés király kis vonaton, óóó, igen.
Most pedig megy a tv, és megint csak lehet hányingerem a sok féreg népségtől. Állítólag volt valami szösszenet egy kiscica vízbefojtásáról. És most persze mindenki felháborodik, meg pattog, meg feljelent, meg állatvéd. Undormány. Azokról a dolgokról persze senki nem szól egy szót sem, amiket nem vernek nagydobra. Senki nem segít, soha, ilyenkor viszont mindenki zöld aktivistává lép elő. :kiáll a népség elé, és addig köpködi szembe őket, amíg el nem pusztul kiszáradásban:
Most meg az egészségügy nyűgeivel sokkolnak. Persze, tudomén, hogy ki is kapcsolhatnám, de attól a probléma nem szűnik meg....

Nincsenek megjegyzések: