Where's silence, there's peace, where's peace, there's freedom, with freedom comes silence.

2007. április 20., péntek

Csak nekem olyan nehéz?

Mert próbálok önmagam lenni. Jó emberként élni. Néha majd' megszakadok, talán úgy érzem, sikerült megtartanom magam. Örülök ennek, máson meg mintha észre sem venném. Én akarok csak...? Hát egyedül vagyok? Mindig? Csak azt az egyet. Minél hamarabb, mert kezdem ezt megunni... Egy vagyok? Nem akarom. Kell, hogy legyen. Hogy legyek. Hogy lehessünk. Egyszer.



Ezt meg szeretem. Nagyon. :)
Miért mosolygok mindig, még akkor is, ha odabent csak üvölt az állat...
Az a helyzet, úgy érzem, utólér a keresztem. Nyugalom, fény, meg kell tennem, megteszem, tudom, hogy így kell lennie. Adnom kell, és adni fogok annak, aki érdemes rá. Úgysem én választok. :) Paradox dolgok ezek, ez a fizetség azért, amit kaptam. Talán. Majd...

Nincsenek megjegyzések: