Hogyaszongya. Kezdjük talán a tegnappal. Annyira nem emlékszem a repkedés részére, voltak mókás meg kevésbé mókás pillanatok és utasok is. A gond az, hogy kezdek kiesni a vigyorgó idióta szerepéből, mikor égbekiáltó faszságokra kell kedves türelemmel válaszolnom. Nem, nem azért van lezárva a kurva sor, mert elharapódzott retardáltságomban úgy felejtettem és nem, nem vagy kurvaokos, mert előtted még senkinek nem jutott eszébe odaülni, de majd te. Nembazmeg.
Megint Twájlájtot olvasok, pontosabban Twájlájt kettőt, ami melengeti pici kis szívemet, mert pont olyasmiről szól, ami most megint nekem való. Eddig nem tudtam kézbevenni, mert valahogy nem, és most épp időben, épp a legjobbkor. Ma meg holnap szerintem vége is lesz. Legkésőbb holnap. :)
A hármat meg lehet, angolul leszek kénytelen, mert nem bírom kivárni a magyar fordítást. Aztán akkor meg majd magyarul is.
Egészen sok emberkénél látok Twájlájt könyveket. Tegnap egy nőnél viszont azt a könyvet láttam, amit először olvastam Meyertől, úgyhogy beszélgettünk erről kicsit. Mondtam neki, hogy amiatt kezdtem el olvasni a Twájlájtot, ő meg mondta, hogy azokat már olvasta, és rohadtjók. Mondtam neki, amit most olvas, az is. Ennek mindketten nagyon örültünk. :)
Este pedig. Nos, este épp szökelltem keresztül egy vízmosáson a buszmegálló felé, és a busz épp el készült robogni az orrom előtt, esélyem nem lett volna beérni. A buszsofőr bácsi viszont pont látott, és megvárt a kanyarban, úgyhogy bemutathattam még némi vágtatást egyenruhában. Tök rendes volt, mire elértük az áhított megállót, én már a buszon voltam. Vezetni meg pont úgy vezetett, mint a Heri Potker nemtommelyik részében az őrült londoni varázsbuszsofőr. :D És most nem túlzok.
Aztán egészen közel az én megállómhoz van egy körforgalom, ahol balra kell fordulnia. Erre fogta magát és kétszázzal keresztülhajtott rajta egyenesen. :D Satufék, emeletesbusz megfordul, visszamegy. Emeletes. Mondom. Én ilyet még sosem láttam. xD Aztán elkezd magyarázni, hogy bárkivel megesik az ilyesmi, nem? :D :D :D
Jókedvűen értem haza, háromig sikerült olvasnom. :)
Az álmok. Nos, mostanában érdekesek. Álmodtam hatalmas delfinekkel, akik egészen közel jöttek a parthoz és én bementem közéjük a vízbe. Annyira valóságos álom volt, az a fajta, amikor rendesen érzed magad mellett a hatalmas testeket, és mikor felébredsz, valónak tűnik. Álmodtam még haldokló fókákkal.. Hiába próbáltam segíteni rajtuk, tudtam, hogy meg fognak halni, bármit teszek.
Aztán álmodtam még azt is, hogy levágtam a hajamat.
Érdekes dolgok ezek.
Az egyszarvút befejeztem.
Megint Twájlájtot olvasok, pontosabban Twájlájt kettőt, ami melengeti pici kis szívemet, mert pont olyasmiről szól, ami most megint nekem való. Eddig nem tudtam kézbevenni, mert valahogy nem, és most épp időben, épp a legjobbkor. Ma meg holnap szerintem vége is lesz. Legkésőbb holnap. :)
A hármat meg lehet, angolul leszek kénytelen, mert nem bírom kivárni a magyar fordítást. Aztán akkor meg majd magyarul is.
Egészen sok emberkénél látok Twájlájt könyveket. Tegnap egy nőnél viszont azt a könyvet láttam, amit először olvastam Meyertől, úgyhogy beszélgettünk erről kicsit. Mondtam neki, hogy amiatt kezdtem el olvasni a Twájlájtot, ő meg mondta, hogy azokat már olvasta, és rohadtjók. Mondtam neki, amit most olvas, az is. Ennek mindketten nagyon örültünk. :)
Este pedig. Nos, este épp szökelltem keresztül egy vízmosáson a buszmegálló felé, és a busz épp el készült robogni az orrom előtt, esélyem nem lett volna beérni. A buszsofőr bácsi viszont pont látott, és megvárt a kanyarban, úgyhogy bemutathattam még némi vágtatást egyenruhában. Tök rendes volt, mire elértük az áhított megállót, én már a buszon voltam. Vezetni meg pont úgy vezetett, mint a Heri Potker nemtommelyik részében az őrült londoni varázsbuszsofőr. :D És most nem túlzok.
Aztán egészen közel az én megállómhoz van egy körforgalom, ahol balra kell fordulnia. Erre fogta magát és kétszázzal keresztülhajtott rajta egyenesen. :D Satufék, emeletesbusz megfordul, visszamegy. Emeletes. Mondom. Én ilyet még sosem láttam. xD Aztán elkezd magyarázni, hogy bárkivel megesik az ilyesmi, nem? :D :D :D
Jókedvűen értem haza, háromig sikerült olvasnom. :)
Az álmok. Nos, mostanában érdekesek. Álmodtam hatalmas delfinekkel, akik egészen közel jöttek a parthoz és én bementem közéjük a vízbe. Annyira valóságos álom volt, az a fajta, amikor rendesen érzed magad mellett a hatalmas testeket, és mikor felébredsz, valónak tűnik. Álmodtam még haldokló fókákkal.. Hiába próbáltam segíteni rajtuk, tudtam, hogy meg fognak halni, bármit teszek.
Aztán álmodtam még azt is, hogy levágtam a hajamat.
Érdekes dolgok ezek.
Az egyszarvút befejeztem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése