Where's silence, there's peace, where's peace, there's freedom, with freedom comes silence.

2009. április 17., péntek

Két lépést vissza

Vagy. Tudjafene. Nem számít.
Csak azon szoríjjatok, hogy gyógyulgassak meg hamar, mert ez így nem állapot. Azaz az, csak nem kellemes. Szeretnék elmenni például holnap állatkertbe, de ha nem leszek túl jól, inkább nem kockáztatom meg. Majd az ágyhoz láncolom magam, vagy valami. Jó idő lesz. Az kell, hogy legyen végre, és akkor menni kell.. Lécciléccilécciiiiiii.

Akartam írni valamiről sokat, de elfelejtettem. Tegnap például szarrá áztam, nem kicsit. Az nem volt olyan jó. Csavarni lehetett belőlem a vizet, pedig még esernyő is volt nálam. Szerencsére azért nem volt túl hideg. Hömm. Ja.

---------
Apdét: eszembe jutott, mit felejtettem el. Dicsekedni akartam azzal, mekkora nagy eszem van. Mikor délutános vagy, az olyan, mintha két nap lenne, nem egy. Úgy értem, délelőtt egy nap, meg délután is egy. Namármost, ma elgondolkodtam azon, hogy amin gondolkodom, az ma volt, vagy tegnap. És tudjátok, honnan tudtam meg a választ? A zoknim színéből... Idióta vagyok. E.

Nincsenek megjegyzések: