Naiva

Nem.

A tegnapi napom annyira rövid volt, hogy alig érte meg bemenni. Nem volt ellene kifogásom. :) Ha Ronny nem visz be ötkor, és nem együtt jövünk haza tízkor, akkor a taxira-mivel szombat volt-többet költöttem volna, mint amennyit kerestem. De rendes volt és hozott-vitt, sőt, a gépnél is felvett, mikor végeztünk. (még mindig nem tudjátok, kicsoda ő, tartozom pár posttal tavalyról, hamarost)

Hazajöttünk, az idő pedig annyira szép volt, hogy mindannyian hatalmas reggelit csaptunk odakint. A fiúk aztán hosszas készülődés után eltávoztak esküvőzni, én pedig, mivel a zuhanyra várni kellett, elszundikáltam. Amint magamhoz tértem, zuhany, majd Doktorház.

Ma ébredés, reggeli, a házban mindenki rohadt másnapos. Kicsit meg is sértődtem, mert curryt akartam nekik főzni, tudniillik rég csináltam már, sőt, mióta itt lakom, még nem is. Viszont én most nem kívánom, a többieknek akartam, a macskajaj miatt viszont nem nyúltak volna hozzá, úgyhogy majd talán holnap.

Mindenesetre elmentem boltba így is, a tömeg előtt, és az ég is csak azután szakadt le, hogy visszaértem.

Kivételesen semmi komoly főzőcskét nem csaptam, ricottával és spenóttal töltött raviolit ebédeltem bolognai szósszal és sajttal.

Egész nap zenélés van, és Az öreg halásznak is a végére értem. Ütött.

Aztán elkezdtem itt olvasgatni. Az első hónap még nekem is "miafasz" jellegű kicsit, a többi viszont nem csak hogy vállalható, még majdnem érdekes is. Nem sok változott azóta, ha csak az nem, hogy nem biztos, hogy ennyire nyíltan írnék most dolgokról, meg vannak naivitások, amiket bár még mindig hinni szeretnék, kevésbé lepődöm már meg, ha nemúgyvanaz. Emlékek.