Én mindig hittem abban, hogy az igazi szerelem nem múlik el. Most meg nem tudom, mit kellene hinnem. Persze több oldalról is meg lehet vizsgálni a dolgot. Ugye. Mint mindent.
Sőt, talán az is igaz, bármilyen erős, és tiszta egy érzés, ha te magad nem is, más képes megölni azt. Bár ebben még nem vagyok egészen biztos. Mindenesetre gyönyörű dolog a lassú haldoklás. Nemde?
Biztosan én vagyok az, aki "rosszul" szeret.
Van egy anime, a Chrno Crusade. A cselekmény végülis annyira nem lényeg, csak egy részletet emelnék ki belőle. Volt egy lány, meg egy démon. Vagymi. Az a lényeg, hogy a démont száműzték, mert áruló lett, nem volt hajlandó többet ölni, vagy valami ilyesmi. És onnantól kezdve más, emberi alakban létezett. Viszont volt egy kiskapu. A lány nyakában volt egy órához hasonló szerkezet, és amikor az exdémon valami miatt átváltozott, az óra évekkel rövidítette meg a lány életét. És ő mindezt vállalta.
Asszem, nem nagyon kell magyaráznom, mit akarok ezzel a kis szösszenettel érzékeltetni. A baj az, hiába szeretsz akár így is valakit, egyedül kevés vagy.
Az óra meg csak ketyeg, és lassan magam is megingok. Hisz' minden, amiben hittem, lassan összeomlik.
Nna. Közben megvan. Ez az: " Chrno nem ember, hanem szintén egy démon, akit Rosette s Joshua - Rosette öccse - találtak meg egy eldugott katakombában még gyermekkorukban.
Egy múltbéli esemény során annak érdekében, hogy Rosette életben maradjon, Chrno "szövetséget" kötött a lánnyal, s eme szövetség bizonyítékaként egy furcsa órát adott Rosette-nek. Chrno igazi alakját akkor veszi föl, amikor Rosette megnyitja az "elzárást" az órán. Mivel Chrnonak már nincsen szarva (a démonok onnan merítik erejüket, s ha az nincsen nekik, akkor rövidesen meghalnak vagy csak sima emberként élnek) ezért erejét Rosette lelkéből meríti. Ez tömören annyit jelent, hogy Rosette élete megrövidül minden egyes használatkor (valószínűleg nem fogja megélni a 30-at számításai szerint). "
Persze itt nem írják, hogy közben ők szerelmesek egymásba mindvégig, de ezt a poént én már lelőttem az előbb.
Sőt, talán az is igaz, bármilyen erős, és tiszta egy érzés, ha te magad nem is, más képes megölni azt. Bár ebben még nem vagyok egészen biztos. Mindenesetre gyönyörű dolog a lassú haldoklás. Nemde?
Biztosan én vagyok az, aki "rosszul" szeret.
Van egy anime, a Chrno Crusade. A cselekmény végülis annyira nem lényeg, csak egy részletet emelnék ki belőle. Volt egy lány, meg egy démon. Vagymi. Az a lényeg, hogy a démont száműzték, mert áruló lett, nem volt hajlandó többet ölni, vagy valami ilyesmi. És onnantól kezdve más, emberi alakban létezett. Viszont volt egy kiskapu. A lány nyakában volt egy órához hasonló szerkezet, és amikor az exdémon valami miatt átváltozott, az óra évekkel rövidítette meg a lány életét. És ő mindezt vállalta.
Asszem, nem nagyon kell magyaráznom, mit akarok ezzel a kis szösszenettel érzékeltetni. A baj az, hiába szeretsz akár így is valakit, egyedül kevés vagy.
Az óra meg csak ketyeg, és lassan magam is megingok. Hisz' minden, amiben hittem, lassan összeomlik.
Nna. Közben megvan. Ez az: " Chrno nem ember, hanem szintén egy démon, akit Rosette s Joshua - Rosette öccse - találtak meg egy eldugott katakombában még gyermekkorukban.
Egy múltbéli esemény során annak érdekében, hogy Rosette életben maradjon, Chrno "szövetséget" kötött a lánnyal, s eme szövetség bizonyítékaként egy furcsa órát adott Rosette-nek. Chrno igazi alakját akkor veszi föl, amikor Rosette megnyitja az "elzárást" az órán. Mivel Chrnonak már nincsen szarva (a démonok onnan merítik erejüket, s ha az nincsen nekik, akkor rövidesen meghalnak vagy csak sima emberként élnek) ezért erejét Rosette lelkéből meríti. Ez tömören annyit jelent, hogy Rosette élete megrövidül minden egyes használatkor (valószínűleg nem fogja megélni a 30-at számításai szerint). "
Persze itt nem írják, hogy közben ők szerelmesek egymásba mindvégig, de ezt a poént én már lelőttem az előbb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése