Where's silence, there's peace, where's peace, there's freedom, with freedom comes silence.

2007. október 24., szerda

Csak úgy

Olyan. Tehetetlennek érzem magam. Magányosnak. Nem akarom.
Sok mindenről van időm gondolkodni. És sok mindent nem értek, annak ellenére sem, hogy tudom, a legtöbb dolog tekintetében másképp vagyok összerakva a többségnél. A feladásról például. Ha valamit szeretnék, akkor tudom, hogy ha leszakadok a tíz körmömről, akkor is megteszek mindent.
Talán inkább búcsúznom kéne, elrendezni magamban a dolgokat, mégsem megy. Sosem tudtam könnyen lemondani a szép dolgokról, az álmokról. Idővel..
Csak bele kell kapaszkodnom abba, amit én életnek hívok, és látni, csinálni tovább úgy, hogy elfogadom, egyedül maradok. Régen is ment, biztos újra menni fog. Emiatt vagyok egy, emiatt vagyok magam. Ami furcsa, jó, magam ismerve nem az, de talán az lenne, hogy mégsem hal ki belőlem a remény. Soha. Talán ez az, ami megtart. Nyílt szívvel, látva járni a világban. Ezt semmi, senki nem tudja elvenni, pedig néha szívesen adnám.

Nincsenek megjegyzések: