Itt van már az ideje végre, hogy

Hogy elkezdjek élni. "Normálisan", ahogy ahhoz kell, hogy elérjem, amit akarok. Eddig nem egészen így történt, és nem lehetek már sokáig nem önerőből burzsuj. Se. Persze nem ez az elsődleges. Ugye... meg egyébként is. Magamban eldöntöttem, hozzájuk meg köt az ígéret, a hála, és az, hogy úgy érzem, ez a minimum. Magamért, és azért, amit kaptam. :) Na meg a keresztem is itt kallódik valahol. :P
Nem vagyok ám nehézsorsú, legalábbis sokban nem, csak kellőképp hülye ahhoz, hogy mindig a saját hülyeségem miatt szivjak. Nagyokat.