Szombaton volt az a hatalmasnagy vihar, ugye… Aztán vasárnap délelőtt is folytatódott, éji sötétségben, én mégis úgy gondoltam, nem lesz már gond vele. Nos, tévedtem. Villám jön, le****sza az összes biztosítékot, büszke is vagyok magamra, hogy erre egyből rájöttem. Mindezen felül mit még? Szénné sütötte a tápot a gépben, amiről a net jön ide be a szobámba, és még örüljek, ha más nem füstölt el odabent. Azóta nincs netem. Kiegészítés: azóta fény derült arra is, hogy elfüstölt a hálókártya, meg a router, és lent a bojler is. Ott leszakadt egy polc, sok vázával, és a nyíregyi lakás is beázott némiképp....
Hétfőn a nagy élmény az volt, hogy sikerült sokadszor is kiállnom a kocsival, és semmit nem lapogattam még ki, a ótó is egyben van. Nagymuttitól hazafelé pedig bocik közt szlalomoztam. :D Ja, és aznap madártejet is főzőcskéztem. :P
Ma meg, áhh nem ecsetelném, az utakon mekkora baromállatokkal találkozik az ember. Azt hittem, felrobbanok… Viszont beigazolódott a kakukkos gyanúm, a kis éjdibogár ma megmutatta magát. :boldog: Épp ültem a szobámba a té…öööö… Szóval a könyv felett, amikor landolt az ablakpárkányon. Sajnos nem maradt sokáig. :(
Holnap meg mehetek vissza, és csütörtökön vizsga. Nagyon aranyos a néni, a cucc is viszonylag érdekes, most mégis bármi mást szívesebben csinálnék, mint hogy elkezdjek tanulni. Muszáj vagyok, volt számtalan alkalmam rájönni, hogy a vizsga napjának hajnalán nem épp kifizetődő tanulni. Legalábbis ha az ember akkor látja először az anyagot. Vagy másodszor.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése