Where's silence, there's peace, where's peace, there's freedom, with freedom comes silence.

2009. július 10., péntek

Azért sem lesz címe

Mielőtt belefognék a regélésbe, szeretnék kitérni valamire ugyanezen csodás posztban.
Nem értem azokat a gyökereket, akik mocskolódni meg anyázni meg szarságokat fröcsögni járnak ide. Főleg, hogy amit akarok, úgyis törlök. Namármost, kedvesem, ha azt propagálod, hogy minden nő kurva, akkor:
a, biztos nagyon szeretnéd, hogy így legyen
b, ideje lenne megbeszélni anyuval is, miket gondolsz róla, biztos boldog lesz
c, ha ez így van, és bánt téged, be lehet melegedni

Ámen.

És a poszt. Kezdjük több, mint egy hete. Utolsó napomon, ami kedd vala, double Gatwick jutott osztályrészül, ami fantasztikus élmény minden egyes alkalommal. Főleg most, hogy sikerült két órát késnünk a második kör előtt, minek eredményeképp 22:20 helyett éjfél után értünk földet. A végét még fűszerezi, hogy felnőtt emberek nem képesek birkamód követni, hanem első adandó alkalommal elkanyarodnak valami random irányba, hogy aztán összevadászhasd őket. Biztos az én hibám, lehet vannak olyanok, akiknek éjszaka csodás rájeneres hájviz mellényben hobbijuk a reptéren mászkálni. Mondottam volt már párszor, kéne egy korbács.
Plusz mire végeztünk, nem volt már kocsi visszamenni az offiszba, úgyhogy két gépnyi embör került az utsó crewvanbe, olyanyirra, hogy még az ölemben is ült egy csaj. :D

A szerdát édes semmittevéssel töltöttem, vagyis nasivásárlással, ilyesmikkel. Ugyanis. Másfél héttel azelőtt kértem fizetetlen szabit, amit sikeresen meg is kaptam. Viszont, szerdán nincs gép, csak csütörtökön, így eshetett meg, hogy egy nap oda. Értesítést persze a szabiról hivatalosan akkor kaptam, mikor már a jegyem is megvolt, hogy megkaptam, azt a rosteremen láttam. Hiába, kemény dolog az adminisztráció.

Csütörtökön remekül hazarepkedtem, 50 perc késéssel, többnyire eseménytelenül. Az emberek még mindig birkák, viszont ült mellettem két csávó, akik egész úton fűzték az agyamat, igazán jól szórakoztam. :D
Indulás előtt "otthon" elolvastam még a Tvájlájt 3 végét, ugyanis kicsivel előtte magamévá tettem a négyet, ami rohadtnagy, rohadtnehéz, és rohadtjó, mint azóta kiderült. Nem akartam két könyvet hazacipelni.

Pénteken élveztem, hogy otthon vagyok, majd délután anyummal mozi, kécceris bizony. Elsőre a Jégkorszak 3, ami nem is olyan rossz, mondhatni, hozza a formáját. Lehet, egy mozijegyet nem ér meg, de egy megnézést mindenképp. Sőt.
Majd az új Sandra Bullock film, aminek a címéről ugyan fogalmam sincs, de határozottan állíthatom, ez bizony megéri még a mozijegy árát is. Ilyen esküvősdi valami, nagy poénokkal. Kedveltük.

Szombaton röpibajnokságra mentünk, ahol anyum csapattársa már az első meccs alatt caput. Node, a női mezőnybe zokszó nélkül beengedtek mellé egy 14-15 éves forma fihúcskát, aki nem kicsit játszott faszául. Mondhatni annyira, hogy másodikok lettek. Lehettek volna elsők is, ha a másik csapat nem két olyan egyedből áll, akik profi bajnokságban játszanak. Ugye..
Majd este besötétítettük a fél hajam. Azért félt, mert bár anyám állította, hogy elég lesz a festék, nem lett. Nem volt annyira feltűnő a felemásság. Különben. Oda a rókabarnaság. Vagy majd meglátjuk.

Vasárnap szabadban halsütés helyett konyhában halsütés, némileg esőre látszott állni, de végül mégsem.. Nagyjából ez.

Hétfőn kocsikázás nagymuttival, pihegés otthon. Asszem.

Kedden sikerült összehozni életem legborzalmasabb napjainak egyikét, ugyanis cicát valaki előző este kiengedte, majd kint is felejtette, és nem került elő másnapra. Másnap egész napra.. Nem kicsit viselte meg kötélidegeimet a dolog, kerestük egész délután, semmi. Este került elő, majdnem feketén, mint az ördög, én meg nem tudtam, hogy örüljek, vagy jól picsán rúgjam. Az ééééén sziszámat.
Befogtak egy délutánra könyvelni is, amit nem fogok soha kedvenc foglalatosságaim között számon tartani.. Pfujj.

Szerdán némi pakolászás, félhaj befestése, meg izélés, hogy nem nagyon akaródzik visszajönni.

Csütörtökön délelőtt még néztem a reggeli vénasszonyos sorozataimat, mint pölö a Csillagkapu, aztán délután fel naagy falu, reptér. A reptéri poén: Odaérünk, hatalmas sor. Persze nyilvánvaló, hogy a felének fingja nincs, hol is kéne valójában állnia, a másik fele, amelyik pedig sejti, kekeckedik, hogy hol is van a sor vége. Az utolsó pillanatban változtatták meg a check-in pultok számait, úgyhogy sikerült az elsők között túllennem a dolgon. Csak azt sajnálom, hogy nem memorizáltam a nagyokos képét, aki beszólt, tuti meglobogtattam volna a beszállókártyámat, hogy akkor hol is van a sor, meg a vége. :D
Eseménytelen út, hírek a házban. Volt némi vita a távollétemben, aminek az lett a vége, hogy kiderült a lakótársak gyökerek, le lettek oltva a tulaj által. Jó, nem annyira, a lényeg, hogy annak adott igazat, amit mi gondoltunk.

Például. Nem kell a mosogatóban áztatni a mosatlant a gépbe tevés előtt. Ugyanis, bár az elmélet szép és jó, az edények nem áznak levegőn, víz nélkül. Meglepő, mi? Plusz hivatalosan is hangosnak lettek nyilvánítva, úgyhogy kussolás van, és bunkóság a nappaliban tanulni, közben meg szájhúzgálni, ha valaki oda óhajt menni. Mindenkinek van saját szobája tanulásra, a nappali meg nem arra való. Persze ezt bivalybasznádi társaink félreértelmezték, ezen még korrigálunk a jövőben. :D

Mapedig, olvasgatás, zacsis leves csodálatossá tunningolása. Ja, lassan angolul is kezdek olvasni. Ha elértem a kívánt sebességet, szólok.

3 megjegyzés:

segg írta...

hülye picsa vagy

segg írta...

ja igen és minden nő kurva. pont.

ja igen és nem én akartam foglalt pasira mászni, hanem te, "kedvesem"..

tessék már tükörbe nézni, ha már ilyen néven vezeti naplóját, mielőtt másoknak osztja az eszet a magas lóról.

lightbringer írta...

A foglalt pasira mászós sztorit újra lehet olvasni, és ha nem vagy teljesen retardált, rájössz, ki vert át kit a történetben. És ki hazudott kiről, kinek... Nem keveset. Segítek, nem én voltam.

Ha pedig akkora seggfejnek tartasz, amekkora nem vagyok, tudnám, miért jössz vissza mégis. Mocskolódni.. Nem engem járatsz le vele. "kedvesem"

Lenne egy kérdésem. Mit vétettem ellened?