Nehogymár

Mikor szüksége van az embernek segítségre... Akkor. Van egy tengelicfiókám, most találtam, nem olyan régen. Az anyját valszeg megfogta reggel a macskám. Nem is akartam ma kimenni a kertbe, csak rájöttem, hogy ott jobb az idő, kimegyek olvasni. És ott volt a földön. Persze tuti van, aki észre sem vette volna, de én észrevettem. Egészségesnek tűnik, de nem fogad el sem legyet, sem vizet. Már kétszer sikerült a kezemre szarnia. Jeee. És nem érek el senkit, nem segít senki, ő meg itt fog meghalni. Szép az élet, baszki, és csak engem kavar fel ez az egész... És csak ülök itt és sírok, és nézem, ahogy meghal...