Where's silence, there's peace, where's peace, there's freedom, with freedom comes silence.

2007. július 25., szerda

Kicsit meghalt itt az élet. De csak itt, az életben nem. :)

Néha eljutok ide is, hogy írjak valamit, mindez persze csak töredéke a történteknek. Egyrészt örülök, mert lenne mit írnom, a másik szemem meg ugye sír, mert nem íródik le minden. Ami persze a lényeg, hogy aki nagyonnagyon fontos volt, az jelen tartózkodott :P és megélte a dolgokat.

Asse tudom, mikor írtam legutóbb (megnézni meg ugye lusta, ha elkezdett már írni).

Jöttem csütörtökön, busszal. Leszálltam az ótópálya mellett, épphogy Pesten, és ültem a buszmegállóban a bőröndömön. Mert nehogy ne menjen a filmezés. Ugye. Aztán jött az én Kedvesdrágaegyetlenszerelmetespárom, és elhozott haza. Délután rohantunk Szumpival próbálni, aki egészen péntekig furcsának gondolt, most meg úsz a boldogságban. Ójeeeee. :)
Jahogy. Igen. Szóval vittem Borinak kifestőket, amiket a várttal ellentétben kábé tíz perc alatt kivégzett, viszont nyakig zöldek lettünk. Hiába, ez már nem a lila, ez a zöldkorszak. :D

Pénteken szabi, majd bisztos egész nap együtt leszünk, mi? Hát nem. Laci, akinek költözési körülményei, illetve az ok, ami miatt költöznie kell botrányos, szólt, hogy kéne a segíccség. Mi meg ugye jófejek vagyunk, megyünk. Fel a negyedikre, csigalépcsőn, lift nélkül, harminchatésfélfokban... De ami a legkriminálisabb, az az, hogy ééén, aki életemben először taliztam vele, e főleg az asszonnyal, pakolom az asszony helyett a gyerekszobát csupa jófejségből, mert ő lelép FÉL NAPRA "számlát befizetni". Kedves anyukát üdvözlöm. Persze a hányinger állapotú telezsúfolt konyhát otthagytuk neki, bár van egy olyan érzésem, az is megmaradt Lacinak...
Asztán felfrissülve kissé a nivea intimsprahétől irány a Lompos, ami egy rohadt jó kis hely, majd fogok még megemlékezni róla. Fincsi kapucsínó, imádtam. Asztán haza, zuhi, nődoki, aki szintén NORMÁLIS, kéretik magasztos módon hozsannát zengve dicsőíteni. Én azt teszem. Este meg koncert a Lomposban Imiékkel. :D
És még Szomorra is hazaértünk.

Szombat délben felkelés. Ügyeleti patika Bicskén, boldog voltam, hogy létezik ilyen. Délután időmérő, punnyadás. Na meg Bátor ( két és fél éves).
"- Nézem a lábad az asztal alatt. :P
- És szép?
-Szép."
Este Kele koncert. Szerintem még a péntekit is felülmúlta, nagyon jó kis buli volt. Később kocsmázás, meg egy kis összeszerelmesedés, babóca születésének bejelentése, ilyesmik, csak hogy címszavaljak is egy kicsit. Szépszép szombat, boldog szombat.


Vasárnap punya, meg formaegy. Na ez volt a nemsemmi futam, sokáig fogjuk még emlegetni. Szerintem. Legalább kocsog németek kaptak egy kis esőt... Nembaj, nembaj, miismajd.
Este meg hazajövés Szumpi társaságában, meg persze mi, és asztán barackozás, meg vegyigyümi Népligetnél. És már nem vagyok furcsa. :)

Hétfő nikotintapasz, kreatívbolt, gyönyörű szalvéták, ha kész lesz, majd dokumentálom, mit kézműveskedtem.

Tegnap asszem, nem volt semmi különleges, csak jó volt lenni. Mint újabban mindig.

Ma meg. Ma meg megyek haza, és hétfőtől két hétig nem is nagyon vagyok...

Nincsenek megjegyzések: