Most is lazán elodáztam volna az írást, de már nincs pofám, mert különben szeretném. Úgyhogy. Munkára fel!

Hétfőn, a soha véget nem érő hetem után, és annak ellenére, hogy egykor kerültem ágyba ismét kelnem kellett kilenckor, lévén Nórával megbeszéltük, hogy szőnyeget tisztítunk. Izgalmasan hangzik, tudom, de már hónapok óta tologattam a dolgot.

Tízre értem jött, onnan tudtam, hogy ideért, hogy a nyitott ablakon keresztül hallottam a váltó hangját, mint mikor rossz sebességbe teszed. Kellemes egy hang..

Elmentünk a gépezetért, aholis közölték, az internetes regisztráció adatainak nyoma veszett, satöbbi. Ráadásul a faszi, aki kiszolgált, tök hülyének nézett, mintha attól, hogy nincs farkam, hülyébbnek kéne lennem, holott kettőnk közül nem én voltam, aki kérdés után valami tök másról kezdett el beszélni.

Hazahoztuk a masinát, megkezdődött a MUNKA. :D Kipakoltam a szobából az útban lévő dolgokat, majd végigmentem a szobán a géppel. Négyszer. Ha addig csináltam volna, amíg tiszta vizet szív fel a szőnyegből, valószínűleg még most is sikálnék, úgyhogy a döntés az, hogy majd fél év múlva megint. Nem olyan egyszerű egy olyan szőnyeget kitisztítani, amit rajtad kívül sanszosan még senki sem próbált. De, a lakótársam tavaly télen, amikor Brüsszelben ragadtam két napra. Egy délután helyett öt napig száradt,  ami megtanított, hogy ne bízzak ilyesmit pasira, akkor sem, ha meleg. :D

A foltok, amiknek el kellett tűnnie, eltűntek, a szőnyeg másnapra megszáradt. Mikor kész voltam, Nóra eljött felvenni az szerszámot, hogy náluk is tisztuljon a szőnyeg. Mikor megérkezett, elkövette azt a hibát, hogy megnyomta a csengőt, minek következtében a kutya idegrohamot kapott, úgyhogy várni kellett kicsit. Ám amikor bejött, nem a szokásos reakciót tapasztalhattuk, miszerint felrohan a szobájába és addig rejtőzik, amíg az idegen a házban van. Ehelyett két lábra állt, mint egy nyuszi, és megbogarasodott szemekkel szipuzta a hölgy kabátját, gyanítjuk, a kutyája miatt. :D

Ezen kacagtunk egy kicsit, majd gépezet el, én pedig csináltam melegszendvót és csatlakoztam Ronnyhoz és német szappanoperáihoz a nappaliban a könyvemmel. Később megmostam a hajam, majd hamar aludni tértem, hosszú volt a nap.

Kedden izomlázzal ébredtem, amit meglepő mód nem vettem túlságosan zokon, tisztára, mintha edzettem volna előző nap. Azonban ismét nem durmolhattam sokáig, kozmetikushoz voltam hivatalos némi kopasztásra. Terveztem tőle megérdeklődni, ismeri-e még a magyar fodrászt, akit ezer éve említett, de mint kiderült, már nem ajánlja. Remek, várhatok novemberig. Aztán hazafelé menet beugrottam boltba, ami történetesen egy bevásárlóközpontban található, így történhetett, hogy hirtelen felindulásból mégiscsak elmentem fodrászhoz. Nem bántam meg, sőt, az egomat is polírozta némiképp, ahogy a lányka a hajamról áradozott. Kérdés, mindenkivel ezt csinálják-e. :)

Itthon főzőcske, könyv, majd korai fekvés esmét.

Szerdán végre nem kellett semmi miatt kelnem, mégsem sikerült túl sokáig aludnom. Délben bolt, délután pedig főzés a kiccsaládnak, mivel a tegnapi lazacoz már nem volt kedvem, kidobni meg nem akartam. Az egyik leányka nem eszik halat, ezért kétféle tésztaszósz készült: az egyik hagymás-lazacos brokkolival, tejszínnel és fokhagymával, a másik ugyanez, a lazac helyett sonkával, sajnos gomba nélkül, mert azt sem szereti..

Vacsi, könyv, Doktorház, aztán kissé késői alsz annak ellenére, hogy másnap háromkor kellett kelnem.

Csütörtökön meló korai végzéssel. Hazaértem, épp készültem zuhany után hamari tentikélésre, amikor Ronny mondta, hogy Arthur's day alkalmából ötkor elmennek egy kicsit iszogatni, számítanak a jelenlétemre. :D

Mit volt mit tenni, fél óra powernap után menni kellett. Egy pántos felső volt rajtam egy inggel, kissé sem bulizós, a legkevésbé sem kihívó, mégis egész este a cickóimon voltak kiakadva, mondhatom, remek volt. 

Először egy pubba mentünk, ahol ők az aznap ünnepelt fekete sört fogyasztották, jómagam pedig gin-tonicot szürcsölgettem.

Ezután egy bár következett, ahová belépve tömény húgyszag fogadott, amit nem lehetett nem észrevenni. Igazából nem tudom, miért, a hely nem rossz, tele sem volt, az este még fiatal, szóval tudjafene. Mindenesetre beültünk, újabb fekete sörök és gin-tonic. Az egyébként nem túl gyakori élő zene épp akkor kezdődött, amikor megérkeztünk, és pont akkor ért véget, amikor menni készültünk. Egy lány egy mikrofonnal és egy pasi egy gitárral és erősítővel. Mindannyian nagyon élveztük. :)

A végére Ronnynak sikerült annyit innia, hogy nem bírta befogni az amúgy sem könnyen beálló száját. Rengeteget nevettünk, és végül nem bántam meg, hogy elmentem.

Nem ismertem korábban ezt a számot, és a kis zenészek előadásában ezerszer jobban tetszett. Egye fene, így sem rossz.